Rád melyik könyv hatott a leginkább motiváció, munkavégzés és önmegvalósítás témában? Melyeket ajánlanád olvasásra? Összeírtam az elmúlt egy-két évben olvasottak közül a legfontosabbakat. Küldd be kommentként Te is a kedvencedet!
Pink nagyon jól ír. A legnehezebb témát is képes megszelidíteni: Skinnertől Kahnemanig, az operáns kondicionálástól a heurisztikus döntésekig felrajzolja azt az ívet, mely ahhoz kell, hogy megfelelő döntéseket hozzunk a munkánkkal kapcsolatosan. Milyen helyzetben működik a „ha-akkor” motiváció, és mikor érdemes az önállóságot előtérbe helyezni? Pink szerint a vállalatok olyan szintű komplexitást értek el, melyben már nem működik jól az iparosodás alatt körvonalazott teljesítményorientált modell. Szabadsággal és felelősséggel kell tudnunk felvértezni a ma munkavállalóját ahhoz, hogy jól működő vállalatunk legyen.
A könyv alapgondolata, hogy a munka kapcsán felmerülő motivációs mintázatok három főbb áramlatát különböztethetjük meg:
Bővebben: http://www.crescendo.hu/2010/11/6/motivacio-30
Motivációs rendszer | Hajtóerő | Eszköz | Korszak | Példa |
1.0 | Biológiai (létfenntartás) | ösztönök | ókor, középkor |
|
2.0 | Külső motiváció | Jutalmazás/büntetés | Iparosodás | Microsoft Encarta |
3.0 | Belső motiváció | Önállóság, önmegvalósítás | Információs társadalom | Open source modell, Wikipedia |
Gladwell a másik kedvencem az elmúlt évekből. Jó érzékkel választ témát, és nagy tudatossággal járja körül azt. Tehetségmenedzsment témában minden bizonnyal ez az egyik legfigyelemreméltóbb könyv, ami magyar nyelven is elérhető. Mitől lesz valaki kiváló valamilyen téren? A tízezer órás gyakorlás, a Máté-effektus, a szerencse, vagy a körülmények számítanak a leginkább?
A könyv túlmutat azon a triviális kijelentéseken, hogy ezek ötvözete vezet a sikerhez. Konkrét példákon keresztül meglepő törvényszerűségekre mutat rá Gladwell; és rávezet arra, hogy milyen dimenziók mentén érdemes vizsgálnunk a sikeresség kérdését.
Ebben a könyvben a mellett fogunk érvelni, hogy a sikernek ez a fajta, egyéni teljesítményen alapuló megközelítése nem működőképes. Az emberek nem a semmiből érkeznek. Igenis fontos a jó származás és a pártfogók támogatása. [...] Az, hogy hol és mikor nevelkedtünk fel, meghatároz és másoktól megkülönböztet minket. [...] Csak akkor értjük meg a siker logikáját, csak akkor tudjuk felgöngyölíteni, hogy valaki miért lett sikeres, és mások miért nem, ha megkérdezzük azt is, hogy kik ők – hogy honnan jöttek a sikeres emberek (Gladwell, 27. o.).
Átütő erejű könyv. Merészen vázolja fel az új kor hajnalát anélkül, hogy túlbonyolítaná a kérdést. Milyen korban élünk? Milyen munkavégzés és milyen készségekre van szükség a boldoguláshoz? Hogy lehet, hogy az 5-10 éve (túl)fizetett informatikusok bére ma alig több az átlagnál? Milyen kompetenciákat díjaz a jövő piaca?
A könyv alapján tartottam a 2. Okt-inf konferencián az előadásomat, melyben a könyv mondanivalóját is összegeztem. Alább láthatjátok a hozzá tartozó slideokat:
A megújult elme azoknak szól, akik boldogulni szeretnének ebben az új világban. Olyanoknak, akik nem érzik jól magukat választott foglalkozásukban és elégedetlenek életükkel; vállalkozóknak és üzleti vezetőknek, akik inkább a hullám előtt haladnának, és nem szeretnék, hogy az átcsapjon a fejük felett; szülőknek, akik szeretnék gyerekeiket felkészíteni a jövőre; és annak a sok-sok intelligens, érző és leleményes embernek, akiknek képességeit az információs kor gyakran alulértékelte, vagy egyáltalán nem vette figyelembe (ajánló a könyv hátlapján).
Erről a könyvről írtam már ajánlót. Jól látom, hogy Seth Godin lefordított művei között még mindig nincs ott a Linchpin?
Seth Godin marketingről szóló írásait nem csak a vállalkozók számára ajánlom: a personal branding területe mindenki számára fontos lehet, aki felismerte azt, hogy nem lehet cél egyetlenegy munkahelyen megöregedni és kiégni.
Godin kiváló blogger, a könyvírásban azonban nem járatos. Eddig mindegyik könyvénél az volt az érzésem, hogy blogbejegyzések összefűzött és szerkesztett változatát adták ki egy-egy téma köré csoportosítva. Szóval hiányzik az a struktúra és igényesség, mint amit Gladwellnél, vagy Pinknél megszokhattunk, ennek ellenére ajánlom a műveit, mert frissek, ropogósak és aktuálisak.
Az alábbi részletben Godin arra keresi a választ, hogy legyen-e nekünk is blogunk.
Attól függ.
Legyen, ha érdekes a mondanivalónk, és elég ügyesnek érezzük magunkat ahhoz, hogy el is mondjuk.
Legyen, ha az embereket, akiknek a mondanónkat szánjuk, érdeklik a gondolataink, és idejük, illetve módjuk is van arra, hogy elolvassák a blogunkat.
Legyen, ha el akarjuk mondani az igazat valamiről.
Ha hajlandóak vagyunk hónapokig, sőt akár évekig is foglalkozni vele.
Világos a különbség: a reklámok a cégről szólnak, a blogok a cég fogyasztóiról. A reklámok egyoldalúan kommunikálják a cég üzenetét, a blogok pedig egyetlen ember és egy érdeklődő, olykor szenvedélyes, de a véleményét mindig kifejező közösségben valósítják meg a kommunikációt. (114. o.)
