Számos nagyvállalati termékfejlesztésben vettünk részt, amelyek során világosan körvonalazódott, hogy mely szempontok érvényesítése biztosítja a jó szoftverergonómiát. Az elmúlt nyolc esztendőben sikerült körvonalaznunk egy módszertani keretrendszert, amelyet az Integral UX szolgáltatásunkban alkalmazunk.
Költséghatékony módszer arra, hogy termékéről / webes szolgáltatásáról átfogó használhatósági jelentést kapjon. Hiszünk a pozitív kommunikáció hatékonyságában: tanulmányunkban minden esetben a lehetőségekre és jobbító szándékú javaslatokra fókuszálunk a "diagnosztizálás" helyett. Meggyőződésünk, hogy csak az ügyfél oldalon lévő üzleti tudásból kiindulva lehet és érdemes építkezni.
Megtudhatja a legfontosabb használhatósági problémákat anélkül, hogy olyan mélyelemzéseket végezne, amit a használhatósági tesztek biztosítanának.
A további fejlesztések priorizálásában fontos szempont lehet a használhatóság. Az audit segít ebben.
Ha terméke eljutott arra funkcionális és/vagy tartalmi szintre, ahonnan a termelékenységi szintet az újabb fejlesztések már nem képesek nagyságrendileg növelni, talán eljött az idő, hogy megvizsgálja a termék használhatóságát. Új funkciók fejlesztése esetén a következő termékünket ajánljuk.
Amennyiben szüksége van egy gyorselemzésre, melyből megállapíthatja, hogy terméke mennyire használható.
Adaptív módszertan szerint fejlődő termékek esetén hasznos lehet egy-két sprintet dedikálni a használhatóság javítására. Az ehhez szükséges felmérésben segíthet a használhatósági auditunk!
Igényfelmérés. A használhatósági audit céljának megfogalmazása. A termék / weboldal koncepciójának megismerése.
A termék üzleti környezetének megismerése. A kitűzött cél határozza meg, hogy milyen mélyen szükséges megismernünk az üzleti környezetet a felhasználói felületekkel való ismerkedés során. Ebben a fázisban az ügyfél bemutatja a termék jelenlegi állapotát, és elmagyarázza az üzleti folyamatokat, amelyeket a terméknek támogatnia kell. Rendszerint fogalomtérképekkel, és más jegyzetelési technikákkal szintetizáljuk az elhangzottakat. A rendszerhez való hozzáférés többnyire elkerülhetetlen a további munkához. Amennyiben szükséges, az ügyfél által megjelölt helyszínen ismerkedünk a rendszerrel.
Használhatósági tanulmány megírása. A felhasználói felületek elemzése során a következő szempontokra fókuszálunk: struktúra és navigáció, oldalfelépítés, eseménykezelés, feedback, összetett adatok megjelenítése, beviteli kontrollok, űrlapok, látványterv, vizuális megjelenítés. Tanulmányunkban alaposan körüljárjuk, hogy a használhatósági kritériumok hogyan jelennek meg a jelenlegi alkalmazásban, és javaslatokat teszünk az egyes folyamatok, felületek optimalizálására.
Számos termékfejlesztési projektben vettünk részt, melynek során egyértelművé vált számunkra, hogy nagyobb fejlesztési projekteket ma már csak adaptív szemléletben érdemes megvalósítani. Az ügyfél igényeket folyamatosan változó és fejlődő konstrukciókként fogjuk fel, minek következtében a fejlesztést is iteratív, sok visszacsatolásra épülő rendszerben célszerű ellátni. Kiemelt tapasztalattal bírunk a SCRUM és LEAN menedzsmentek terén, számos sikerre vitt termék fejlesztésében vettünk részt szoftverergonómusi szerepkörben.
Ennek megfelelően az alkalmazott módszertanunk is teljes egészében az adaptív szemlélethez igazodik, melynek értelmében a szoftverergonómus a fejlesztőkkel és üzleti elemzőkkel szorosan együttműködve, a fejlesztői csapatban dolgozva látja el munkáját. A szoftverergonómus hidat képez az megrendelő (on-site customer) és a fejlesztő között: iterációról iterációra, az üzleti elemzővel szorosan együttműködve, definiálja a felületterveket (mockupokat) és a felületekhez kapcsolódó működést. A felülettervek minden esetben igazodnak a kliensoldali technológia által diktált lehetőségekhez, éppen ezért a szoftverergonómus a fejlesztőkkel együttműködve alakítja ki a tervezési mintákat (design patterns).
A legtöbb fejlesztők által tervezett szoftverre jellemző a struktúra alapú megközelítés, mely adatorientáltan fogja fel a képernyőket. Ebben a szemléletben a fókusz a tárolásra szánt adatoknak rögzítésére és megjelenítésére szolgáló felületek kialakításában van. A struktúra alapú megközelítéssel az a probléma, hogy nem támogatja az üzleti folyamatokat: a felhasználónak kell kitalálnia, hogy mikor mit kell rögzítenie, és melyik riportot hol éri el. A felületeket ebben az esetben nem arra tervezik, hogy az üzleti folyamatokat támogassák vele, és ez súlyos használhatósági problémákat okoz.
Mi a feladat-orientált megközelítésben hiszünk. Úgy gondoljuk, hogy a használható szoftver minden esetben a használati esetek folyamatban való leképezéseként kell, hogy megvalósuljon. Tapasztalatunk szerint ennek a megközelítésnek a gyakorlati megvalósítása nem triviális feladat: nem kevés szakértelmet és gyakorlatot igényel a fejlesztők részéről.
Struktúra-alapú felhasználói felületek helyett feladat-orientált, folyamatvezérelt megjelenítést és interakciót.
Átgondolt, következetesen használt képernyő mintákat.
Gazdag felhasználói élményt, mely kiaknázza a kliensoldali technológia által nyújtott lehetőségeket.
Tehermentesíti az üzleti elemzőt és a fejlesztőket a képernyőtervezés alól. Gyorsabban készülnek professzionális felhasználói felületek ezáltal. Ezzel költséget spórol, és minőséget javít egyben.
Ha új termékfejlesztésbe kezd.
Ha fejlesztés alatt lévő webes alkalmazását kívánja használhatóbbá tenni.
Ha adaptív/agilis szemléletű szoftverfejlesztésben gondolkodik.
